Horganyzás során az alkatrész felületét horgannyal, azaz cinkkel vonják be korrózióvédelmi vagy egyéb, pl. díszítő céllal.

Horganyzáshoz elő kell készíteni (meg kell tisztítani) az alkatrész felületét, mert csak tiszta fémfelületen alakul ki megfelelő bevonat. Ennek első lépése a mechanikus tisztítás, mely történhet pl. szemcseszórással. Ezt követően az alkatrész felületéről különböző vegyszeres oldatokkal lemaratják a rákerült olaj- és zsírfoltokat, illetve az oxidréteget (reve, rozsda).

Galvanizálás (galvánozás)

A galvanizálás elektrokémiai folyamat, az elektrolízis egy formája. Galvanizálás során elektromos (egyen)áram hatására a bevonó fém ionjait tartalmazó oldatból fém válik ki az alkatrész felületén, vékony bevonatot hozva létre pl. horganyból (cinkből).

A galvanizálás díszítésre, forraszthatóság javítására, felületkeményítésre és vezetőképesség javítására használatos. Korrózióvédelemre festéssel kiegészítve használható.

A galvanizálás egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mint a tűzihorganyzás, viszont ezzel a módszerrel csak vékonyabb bevonatot lehet létrehozni az alkatrész felületén.

Tűzihorganyzás

A tűzihorganyzás során a megfelelően megtisztított alkatrészeket magas, 450 °C körüli hőmérsékletű folyékony horganyba (cinkbe) merítik, aminek hatására a horgany az alkatrész felületére tapad. Minél több időt tölt az alkatrész a horganyfürdőben, annál vastagabb horganybevonat keletkezik rajta.

A tűzihorganyzott alkatrészek rendkívül ellenállóak a korrózióval szemben, egy festékréteggel kiegészítve pedig még erősebb védelem érhető el. Ebben az esetben a horganyréteg védi a festékréteget a felhólyagosodástól, leválástól, miközben a festékréteg védi a horganyfelületet a lassú korróziótól.